Marceline Loridan-Ivens – És ​te nem jöttél vissza

Van az a már-már közhellyé silányult bölcsesség,  hogy az idő minden sebet begyógyít. Nos, Marceline Loridan-Ivens példája mutatja, hogy vannak olyan tátongóan mély sebek, amelyekre még az idő sem jelent megoldást. A közel 90 éves asszony egy apjának írt hosszú levélben próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant és egyben felmenteni magát az inkább vélt, mint valós “bűnei” alól. Érdemes továbbolvasni »

Reklámok

Sarah Winman – Bádogember

Simogat, miközben a lelkedbe mar

A Bádogember külseje sem átlagos. Az élénken vibráló sárga borító belül vidám napraforgókat rejt, vakító kék alapon. Már ez is előrevetíti, hogy nem mindennapi történettel lesz dolgunk. És valóban nem az. Rég olvastam már ennyire keserédes, mégis pozitivitást sugárzó regényt, ahol egyik pillanatban még a könnyeimet törölgetem, a másikban pedig már mosolygok. Csodálatos volt.Érdemes továbbolvasni »

KARINE GIÉBEL – CSAK EGY ÁRNYÉK

A Könyvmolyképző Kiadó tavaly év végén indította útjára a Kristály pöttyös könyveket, női pszichothrillereket megnevezéssel. Jelenleg két kötet található a sorozatban, a Csak egy árnyék az első volt a sorban, és mivel szeretem a borzongást, emellett érdekes volt a fülszöveg is, így nem tudtam kihagyni. Biztosan sokaknak szemet szúrt a női pszichothriller elnevezés, bevallom, nekem is. Ezért aztán utánanéztem, mert nem értettem, hogy ugyan mi a fenének kell beskatulyázni nemek szerint egy egész könyvsorozatot, és hogy vajon mitől lesz női vagy éppen nem női egy pszichothriller.Érdemes továbbolvasni »